Reggeli helyett
2010.01.08. 10:12
Gyors leszek most, mert rengeteg dolgom van még ma, viszont, hétvégén nem nagyon lesz idom irni, szoval itt van egy röpke szösszenet arrol, hogy mi is történik mostanàban errefelé:
Végre némi hoval nézünk szembe, ami bennem inkàbb téli érzést kelt mint a pisifagyaszto hideg, a franciàkat viszont megbénitja. Legalàbbis ami a közlekedést illeti. De hàt ez van, ok nincsenek ugy hozzàszokva a hideghez, mint a Keletebben élo embertàrsaik. Ami az én esetemben nem jelenti azt, hogy én annyival jobban turöm a hideget, vagy jobban fel lennék szerelkezve ellene, de ennek több oka is van, amit itt most inkàbb nem taglalnék.
Itt vannak aztàn az évente kétszer megtörténo leàrazàsok is, ami igen jo dolog, a baj csak az, hogy a hideg engem is inàbb otthon maradàsra késztet, mint hajnalban valo elindulàsra. A mai nap ez annyit vàltozik, hogy nem délutàn megyek bevàsàrolni aztàn a szalonba, hanem nemsokàra elindulok bevàsàrolni, aztàn a szalonba. Elotte még meg kell ejtenem ugyan olyan dolgokat, hogy reggeli, tusolàs, sorozat-függoség kielégitése meg egyéb olyan tevékenységek, amik most nem jutnak az eszembe.
Hirtelen màs sem jut az eszembe, hogy mit tudnék irni, van persze esemény, csak most kedvem nincs irni.
Ja, csak annyit, hogy az elobb fogalmaztam meg, szal most màr leirom, hogy mennyire érdekes tud az lenni, amikor az ember külföldre költözik.
Na nem, nem errol akarok beszélni most. Hanem arrol a jelenségrol, amire az ember csak nevetve legyint, aztàn keményen elgondolkozik, amikor önmaga is hasonlo helyzetbe kerül.történetesen arrol van most szo, amikor anyanyelve hàttérbe szorul, mert a vàlasztott orszàg nyelvén sokkal többet beszél, ennek következtében huzamosabb ido utàn elkerülhetetlenek az ilyen beszélgetések: "Basszus, vàrjàl, nem jut eszembe, tudod az az izé, ajj, nem tudom, angolul/németül/spanyolul/olaszul/franciàul/oroszul... igen, de tudod, amikor..." Es a többi. Amikor pedig az ember lànya naponta sokat beszél nem egy, de két nyelven, amik közül egyik sem az anyanyelve, a dolgok még inkàbb komplikàltabbà vàlnak. Az én esetemben olyannyira, hogy màr nem magyarul szoktam gondolkozni, hanem 3 nyelvem. Es nem egyszer megesik, hogy tényleg nem jut eszembe valami magyarul, de az surubben megesik, hogy egy-egy kifejezésre amit itt hasznàlok nem talàlom a magyar megfelelo szot, annak ellenére, hogy pontosan tudom, hogy mit jelent. Vicces, mondhatnàm. Persze ez nem mindig van igy. Vagy amikor màs nyelven akar az ember megszolalni, mint amilyenen éppen az adott pillanatban kéne... Vagy amikor majd otthon a mukörmözésrol kérdeznek, na az lesz még vicces, mert a szavak 70%-àt csak franciàul tudom, max. angolul...
Na hàt, lesznek még gyöngyszemek itt a kulturàlis keveredés következtében.
Ejj, ennél a gyönyöru alliteràcionàl szebb zàràst keresve sem talàlnék hajnali (tekintve, hogy nekem 6:50-kor kezdodött a nap, és pàr honap mulva minden nap véres verejtékkel lesz teli, amint megint elkezdek tanulni... de nem vàrom màr azt a napot, na mindegy) negyed tizenegykor. Bucsuzoul pedig csak annyit, hogy éhes vagyok és fàj a torkom.
Nem, ez nem szép, màsokat nem is érdekel a pillanatnyi testi àllapotom, ezért nem is monsom, hogy kell-e pisilnem vagy nem.
Szoval bisous mindenkinek, legyetek jok, jo estét, jo szurkolàst!
N
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.